Érzelem

UFO vagyok

By on május 22nd, 2015

images (2)Ezt természetesen már régóta sejtettem, de mostanra beigazolódott, hogy nem vagyok evilági lény. Persze az ufo kifejezés nem állja meg a helyét, hiszen tárgyat jelent, és én a legkevésbé sem vagyok tárgy, de szebbnek és ütősebbnek tűnik így a cím, mintha azt írtam volna, hogy földönkívüli vagyok.

Hogy miből is következtetek arra, hogy nem vagyok evilági? Egyrészt kakukktojás vagyok a családomban, mert senkinek sem azonos velem az érdeklődési köre, senkinek sincs a múltjában még hasonló gondolkodású ős sem, mint amilyen én vagyok. Olykor az is megfordul a fejemben, amit az öcsém szokott mondani rólam, persze röhögve: ?A Zsuzsit anyáék örökbe fogadták a békáktól.? Bár ezzel vitába szállnék, mert szerény biológiai ismereteim szerint, úgy gondolom, hogy békákra még kevésbé hasonlítok, mint az emberekre.

De visszatérve az eredeti gondolathoz. Vannak napok, – persze itt nem csak a nehéz női napokra gondolok – amikor abszolút úgy érzem magam, mint aki rossz bolygóra landolt. Senki sem ért meg, és én sem értek meg senkit. Emiatt már sokszor magamba szálltam, elemeztem, értékeltem és átgondoltam, hogy miben kéne még változnom/változtatnom. Természetesen, hogy minél gördülékenyebben haladjon az életem, számtalan áldozatot hoztam, hogy tökéletesen alkalmazkodhassak az emberekhez. Rengeteget beszélgetek velük, meghallgatom őket, megteszek mindent azért, hogy elfogadjanak, megszeressenek, de mégis sokszor ott áll az a bizonyos fal és nem akar leomlani.

Azóta rájöttem, hogy nem célom és nem is kell, hogy mindenkinek megfeleljek, hiszen teljesen felesleges. Erre anyukámnak volt egyszer egy jó megjegyzése, amit fiatal, lázadó korában még a falára is kiírt jó nagy betűkkel: ?Mindenki kedvére lehetetlen tenni, hagyjatok végre fiatalnak lenni!? Az én átírásom alapján ez így nézne ki: ?Mindenki kedvére lehetetlen tenni, hagyjatok végre békén!?

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy felvettem egy csomó fura szokást is. Például utálom, hogy állandóan megmagyarázok mindent. Teljesen felesleges, egyrészt már megtanulhattam volna, hogy úgysem hiszi el senki, másrészt ettől még furábbnak tartanak. De azt is meg kellett tanulnom, hogy nem kedvelhet, szerethet mindenki, akit erre alkalmasnak találnék. Ufó vagyok azért is, mert túl sokat agyalok, kombinálok, képzelődök, variálok, filózok és gondolkodok. Nem is hittem volna, de ez a tevékenység is lehet fárasztó. (Mielőtt bárki azt hiszi, hogy mennyi felesleges időm van erre ? már megint magyarázkodok ? nincsen, de lehet agyalni az autóban ülve, főzés közben, vagy a zuhany alatt is) Ezzel sem tud senki azonosulni, de szerencsére vannak olyanok a környezetemben, akik elfogadtak és szerencsére szeretnek. Sok barátom talán még szereti is az őrült tulajdonságaimat, mert lehet együtt képzelődni, ábrándozni, de akad olyan is, akinek pont, hogy megértem a hasonló gondolkodását. A legjobb barátnőm például teljesen racionális, imádom benne, hogy azonnal lehúz a földre, amint elszállok és olyan tanáccsal lát el, amit az eszem 100 %-osan elfogad. Azt már hagyjuk, hogy az ösztöneim mit súgnak, valójában mindig azok zavarnak bele a nyugodt lelkivilágomba. Mondhatnám úgy is, hogy az eszem racionalitása jól működik, csak a szívem zűrös, kalandos és természetéből fakadó irracionalitása, olykor felül kerekedik ezen.

Egy szó, mint száz, külsőm alapján azonban ember vagyok, nyilván, alkalmazkodtam a földi léthez és felvettem egy ilyen testet. Nem is értem, hogy kerülök ebbe, miért nem egy hím testet választottam? Úgy gondolom, nekik sokkal könnyebb, vagy inkább egyszerűbb, nagyobb a hatáskörük, több mindent megtehetnek, sokkal elfogadóbb velük a társadalom, gondtalanabbak és a siker számukra, ha kellően ambiciózusak, könnyebben elérhető. Persze ez a női test is jópofa, mert sok mindenre jó, de annyi munka van vele, hogy már ez is külön foglalkozás, hogy karbantartsuk, odafigyeljünk rá és kihozzuk belőle a maximumot.

Nos, nem vagyok ám komplett zizi, és nem is vagyok ufó, mindössze sokszor találom magam egy hullámvölgyben, ahonnan nem tudom, merre vezet a jó út. Az élet ezért is izgalmas, mert mindig újabb és újabb lehetőségeket és iránymutatásokat dob elém, már csak rajtam múlik, hogy merre indulok el. Az emberek meg tényleg borzasztóan sokszor nem értenek meg, ami már a bölcsiben és az oviban elkezdődött velem. Általánosban folyton csapódtam és nem értettem, hogy miért nem győz mindenhol az igazság. Akkoriban azt hittem, hogyha őszinte leszek és mindent megteszek az igazságért, akkor, mint élharcos, felkerülök majd a győztesek padjára. Középsuliban már szólt rólam osztályfőnöki óra is, szimplán, mert nem értett meg senki. Pedig mindez hülyeség, el kell fogadni egymást és hagyni, hogy mindenki élje az életét, nem kell beleszólni, okoskodni, lelkiismeretfurdalást kiváltani, cseszegetni, letámadni.

Egy dologban biztos vagyok, soha nem akartam senkinek sem rosszat, nem akartam megbántani, tönkretenni senkit.  Ha kell, maradok örök harcos, mert nem akarom, hogy kihaljon belőlünk a szenvedély és a küzdeni vágyás. Éljen a szerelem, a béke és a szabadság!

TAGS
Naptár
2019. szeptember
H K S C P S V
« aug    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30  
Friss
    Statcounter
    stats for wordpress