Polgár

Magas minőségű élet? Pénz kifulladásig…

By on június 12th, 2019

Gyerekkorom óta valami furcsa és megmagyarázhatatlan kapcsolat fűz a pénzhez. Semmilyen. Létezik és kész. Kell, hogy legyen, mert különben nem tudom kifizetni az ételt a boltban. Nyilván fiatalabb korában az ember úgy mér mindent, hogy a ruháink, az autónk, a tárgyaink tükrözzék a jómódot, azt, hogy „látod én megtehetem, hogy ebben járok, ilyen ruháim vannak és szuper minőségi életem van”.

Bár az igazat megvallva engem ezek sosem érdekeltek. Persze valamikor én is akartam Nike Air Max-et, mert mindenki azt akart, de mégsem nyüstöltem halálig a szüleimet, hogy vegyék meg nekem, különben nem szólok hozzájuk egy hétig. Sőt sosem járt jó jegyért, jó biziért ajándék. Ha kellett egy cipő, vettünk, de nem azt, ami a polcon legfelül van. Rám volt bízva, hogy hogyan tanulok, később úgyis rájövök magamtól, hogy miért szükséges, hogy több ötösöm legyen. Egészen egyszerűen sosem hoztak lázba a drága ruhák, a fényűzés, a csillivilli. Nem így vagyok bekötve.

Persze mindig szerencsés voltam, mert bármit felvehettem, sosem maradtam észrevétlen. Mindig felfigyeltek rám, néztek, bámultak, csodáltak vagy éppen utáltak, mert feltűnőbb voltam, mint mások. Az, hogy milyen márka van rajtam és ez mennyire látszik az adott ruhán, vagy kiegészítőn, sosem érdekelt…engem. Ugyanígy vagyok az ékszerekkel, sohasem volt és nem is lesz, nem hozott lázba sem az arany, sem a gyémánt, de még a jolly-joker ezüst sem. Másképp gondoltam mindig magamra, számomra a dísz, az ékkő sosem ruhák és ékszerek voltak, sokkal inkább tekintet, szemek, bőr, mozgás, kisugárzás.

Mindig csodálkoznak rajtam az új ismerősök, mikor elmondom, hogy soha nem volt műkörmöm, műszempillám, nem járok kozmetikushoz (tudom, néha kéne…), fodrászhoz is csak hébe-hóba, hogy vágjon a hajam végéből. Nem ettől érzem értékesnek az embert, nem attól lesz minőségi az életünk, ha százezreket költünk felesleges dolgokra.

A minőségi élet számomra egészen mást jelent. Az, hogy van időm magamra, hogy megtehetem, hogy hétköznap, nappal elmenjek kerékpározni, edzeni vagy csak sétálni és bámulni a folyót. Ha néha addig alszom, ameddig szeretnék, ha a kedvesemmel egész este gyertyafénynél beszélgetünk, ha felfedezhetek új helyeket, kirándulhatok, a természetben lehetek, ha megélhetem a szabadságot, ha nem kell rohanni, ha nincs beosztva minden percem, ha nem kell minden napomat határidők közé szorítani, ha én döntöm el, hogy aznap mit szeretnék csinálni…attól lesz igazán minőségi az életem.

A minőségi élet nálam a nagybetűs Szabadságot jelenti, hogy úgy élhetek, ahogy mindig is szerettem volna. Nem a pénz körül forog az életem, nem az határozza meg minden percemet, hanem az, hogy stresszmentes, kiegyensúlyozott életet élhessek.

 

TAGS