Egyéb

Megcsalod vagy Meg vagy csalva? Hm…

By on május 19th, 2018

Volt régen egy csajszi ismerősöm, aki maga vette a párjának az óvszert és adta oda neki minden alkalommal, amikor elbúcsúztak Ferihegyen. Távkapcsolatban éltek és megbeszélték, hogy mivel nincsenek mindig együtt, ezért belefér olykor-olykor egy kósza kaland. Csak aztán az egyik liezonból a srácnál több lett, mert az érzelmek mindent felülírtak. És ezt már nem lehetett olyan könnyen megoldani egy pár ezer forintos kis csomaggal. A helyzet prózaisága, hogy ugyanez ez a lány évekkel később megtalálta a nagy Ő-t, házasságot kötöttek, jöttek a bébik, aztán megmaradt a nyitott kapcsolat feeling. Azt mondja csak így tud élni, számára ez ad biztonságot. Mit???

Közben rájöttem, hogy ez a biztonság nem más, mint a félelem a szabadság elvesztésétől. Minden megcsalás alapja, hogy szabad vagy/lehetsz, mint a madár és azt csinálhatsz, amit akarsz. Kérdés, hogy jó-e ez, és vajon mi az a megoldás, ami mindenkinek egyformán elfogadható. Valójában nincsen erre recept, mindenkinek a maga a vérmérséklete, libidója, neveltetése, erkölcsi és etikai normái, lelkiismerete és még jó isten tudja mi mindene befolyásolja a hozzáállását. De az biztos, hogy a világon nem született még olyan ember, akit egy másik ember impulzusa legalább egyszer nem nyilaz le az életben, még akkor is, ha az illető monogámiában él valaki mással.

Sok minden mögé bújunk, „nem elég jó már”, „hiányzik a tűz”, „ellaposodott”, „nincs elég szex”, „nem beszélgetünk már”, „nem érdeklem már”…..stb…De most nem is erről akarok beszélni.

A válasz a lány magyarázatára az lett, „így érzi azt, hogy él”. És igen, él, virul, még tud boldog lenni, még lehet felszabadult, még lehet szabad, még benne van a tűz, még tud lángolni, még ég benne a szenvedély, ami persze nem jelenti azt, hogy a párral, aki otthon várja azzal nem jó.

Az a csodás az emberben, hogy egyedi és megismételhetetlen. Mindenki másmilyen és másképp látja, éli meg az impulzusokat. Van olyan, akinek már egy utcai szemezés is megbocsáthatatlan bűn, van, akinek pedig egy-két csók is belefér, mert az még „semmi”. Létezik olyan, aki komplett fertőnek éli meg, hogy a párja a kocsiból ülve ránéz a bikinis óriásplakátokra, de akad olyan is, aki azt mondja nem számít megcsalásnak, ha használ óvszert. Nyilván ez utóbbi a vérmérsékletével is magyarázza, hogy miért jár sokszor a fóti szemétégető felé, még akkor is, ha Csepelen lakik. Nehéz ügy, amire azt mondaná Doki, hogy miért van az, hogy minden olyan nehéz a jövőben? Holott azért nehéz, mert megnehezítjük. Mindenre magyarázatot keresünk, de ha nincs, akkor bepánikolunk, meg sem próbáljuk megoldani, hanem menekülünk.

Egy másik nagyon kedves ismerősöm mindig azt mondta, hogy amikor egy lány és egy fiú találkozik egymással, az a lelkek találkozása, aminek meg kell történnie. Sokáig hittem azt, hogy ez csak spirituális, de tényleg így van. Sosem véletlen, ha valakivel találkozunk, mint ahogy az sem, hogy miért pont vele, miért éppen akkor és mi a dolgunk ezzel. Mert bizonyára van, csak ki kell találni, hogy mi lehet az.

Na de vissza! A férfiak sokszor megmagyarázzák a kufircot azzal, hogy „ami itt és itt történik, az ott is marad”. De ez nem megoldás, onnantól kezdve, hogy két ember „összeér”, a DNS-ük összekapcsolódik. Az a két ember, még ha csak egy kósza kalandra is, ezután örökké lesz egymáshoz közük. Talán ezért is van, hogy manapság egy tinderes románcból is kialakulhat házasság, a tinder bébikről nem is beszélve. És nekünk nőknek mi a perfect magyarázatunk? Hát az, hogy „nem tehetek róla, beleszerettem”. A képlet egyszerű, a teremtés koronái az impulzusok meglétére, a kihagyhatatlan nőre, a szituációra és a magas vérmérsékletükre hivatkoznak, mi pedig a vélt vagy valós érzelmeink mögé bújunk. Összességében mindkettő full igaz. És mindehhez párosul még a szabadság iránti vágy, a fiatalság, a szépség, az izgalom, a misztikum és a kalandvágy. Aki ma kalandvágytól duzzad, az fiatal, menő, vagány, igazi rossz fiú, vagy éppen vadóc csaj, akit mindenki irigyel, de senki sem meri megtenni azt, amit ő. Ilyen emberek mindig is vannak, voltak és lesznek, kérdés, hogy ki, hova pozicionálja magát és mit akar az élettől. Élni vagy csak lenni?!

TAGS