Polgár

Mi a jó a rosszfiúban?

By on január 21st, 2018

Most visszakérdezhetnék, hogy nektek miért kell a modell, a szépségkirálynő, a bálkirálynő, a faluszépe stb….És itt vége is lenne a cikkecskének. De a válasz egyszerű, mert „ő” valami más. Valamitől eltérő, valami szokatlan, mindenki csodálja, irigyli, azt is, aki vele mutatkozik.

Kicsit valami hasonló a két nem motivációja. A rosszfiútól egyszerűen megdobban a szívünk, beleborzongunk, kizárólag fülledt éjszakák, tomboló nappalok és zűrzavaros hetek jutnak eszünkbe. És persze az, hogy folyton várjuk, hogy keressen, hívjon, jelenjen már meg. Miért izgalmas ez? Mert összességében ELÉRHETETLEN, megkaphatatlan. Nektek miért kell a top modell? Ugyanezért.

Egy rosszfiút nehéz elképzelni, amint porszívóval a kezében tüsténkedik minden szombat délelőtt a lakásunkban, hogy az utolsó porszemek is eltűnjenek, vagy mellettünk sündörög a konyhában és felvágja az ebédhez a bélszínt. Nem ő jut eszünkbe, amikor felcipeljük a szatyrokat a Spar-ból, vagy ha kifogy az olaj a kocsiból és valakinek be kell tölteni. De valljuk be, nem látjuk egy csomag Pampers-szel sem kisétálni a DM-ből, vagy szánkózni gyerekzsivalyban a Városliget nagy dombján.

Ha idéznem kéne titeket, valami hasonlót gondoltok ti is, amikor meglátjátok a párduc testű női megfelelőjét: „Az se baj, ha be sem teszi a lábát a konyhába…”

Bugyilecsúszós…

Pedig a valóságban, tegyétek szívetekre a kezeteket, nektek is baromi jól esik, ha otthon egy kedves, aranyos és szép nő vár valamilyen meleg étellel, miközben kimossa a ruhátokat, elmegy veletek hétvégén cipőt venni és még gyógyszert is hoz a patikából, amikor halálos torokgyulladással izzadtok otthon az ágyikóban. A rosszfiú és a gepárd nem hoznak gyógyit, se nem készítenek habos kakaót, és nem állnak sorban veled a bankban, mégis vágyaink tárgyai.

Egy rosszfiú pont arra jó, amire való, dögös szexi, kivarrt, kissé kigyúrt, iszonyat illatos, szőrős és amikor reggel kikel az ágyból, büdös szájjal, még akkor is lecsúszik a bugyi a nagy szempilláitól. Ami pozitív benne, – de összességében negatív – hogy alapvetően könnyű megszerezni, mert mivel rosszfiú, nem veti meg a másik nem szebb darabjait, így sok összegyűrt lepedőért és még több agyonsírt kispárnáért felelősek. Másik fő ismérvük, hogy megváltozni képtelenek, és a sok kísérlet után, a nő, ha mázlista, hamar rádöbben, hogy ez már atomfizika és inkább fénysebességgel törölni kell a pasit. (Ami sajnos nálunk 3-5 év, plusz-mínusz 1-2.)

Lényegében sikeresek a rosszfiúk, mert pár légyott után, évekig kitörölhetetlenek a szoftverünkből.

A rosszfiú fogalma azért pokoli és térdremegős, mert magában hordozza a misztikumot, az izgalmat, a veszélyt, a kalandokat, amikért a szürke hétköznapokban sikítanak a nők. Ha őt látjuk magunk előtt, kizárólag hollywoodi képkockák peregnek a szemeink előtt, amint átszeljük vele Amerikát és útszéli moteleket szeretkezünk végig heteken át, látjuk, ahogy belógunk vele Saint-Tropez egyik yacht kikötőjébe, hogy ott egy idegen hajón csókolózzunk, lopott pezsgő kíséretében a napfényben. Az is előttünk van, ahogy közös halálfejes, szíves tetkót készítettünk, vagy kéz a kézben, Vegasban egyenesen Elvis előtt mondjuk ki a holtomiglant.

Az összes kép szürreális, mégis ha meg kéne fogalmazni, a „rosszfiú” kicsit visszaadja a fiatalságot, a meséket, az álmodozást, ezért kell nekünk nőknek…Tudjuk, hogy csak sírást és álmatlanságot hoznak, mégis nincs olyan nő, aki egyszer legalább az életében nem futott össze egy ilyen zűrös pacákkal. És ő rá 85 évesen emlékezni fogunk, még a halálos ágyunkon is…mert élményt adott.

TAGS